Az elemző próba az olvasópróbát követő három-négy alkalom, amikor a rendező, a dramaturg és a színészek átbeszélik, elemzik a darabot. Felvázolják az egyes szereplők motivációit, viszonyait. A rendező megjegyzéseket fűz az egyes részekhez, elmondja, hogy mit és miért szeretne, mire akar összpontosítani az adott jelenetben.

A továbbiakban az elemző próbák alatt a szabad asszociációnak köszönhetően felmerült anyagok gyűjteményével ismerkedhettek meg.

I.

Hubert és Jan van Eyck: Genti szárnyas oltár (részlet) (1432)

Il Sodoma: Szent Sebestyén mártíromsága (1525)

Néha egy szúrós tekintet is elég, hogy gondolatban összekapcsoljuk a hurkapálcikát és az isteni fényt.

II.

Edvard Munch: A sikoly (1893)

Amikor már üvöltened kell…

III.

Troll (Skandinávia): Gonosz szellem, amely a hegyekben, az erdőkben vagy a föld alatt él. A természet titokzatos és ellenséges erőinek a megszemélyesítője. Ember formájú, de az orra rendellenesen hosszú, és olykor több feje van. Magassága változó: lehet fenyősipkát viselő óriás és sunyi törpe.

 (Forrás: Pierre Vallas (szerk.): Mitológiai enciklopédia, Larousse, 2007.)

Papp János unokájának, Benedeknek a rajza.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.